Régi stratégia, új lehetőségek

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. fő célja ebben az évben is a gazdasági válság következményeinek enyhítése, a hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának segítése. A társaság azonban több változtatást is tervez annak érdekében, hogy mielőbb visszatérhessen az előző években megszokott nyereséges működéshez. A tervekről Nagy Balázs, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. igazgatója tájékoztatta a PONT Magazint.

PONT: Változik-e az idén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. stratégiája, és ha igen, mennyiben?

Nagy Balázs: A stratégiánk az idei esztendőben nem változik. A társasággal szemben továbbra is az a fő tulajdonosi elvárás, hogy kezességvállalásával minél több kis- és középvállalkozás számára tegye lehetővé finanszírozási források megszerzését. A múlt év közepén – amikor a válság következményeként a Garantiqánál is megnőtt a garanciák beváltásának száma – a főtulajdonos magyar állam az előnyöket és a hátrányokat mérlegelve úgy döntött, hogy a 2009–2010-es évekre nézve eltekint a másik elvárásától, vagyis a nyereséges gazdálkodástól, és fő stratégiai célként változatlanul a kkv-k hitelhez jutásának elősegítését írja elő. Ez lehetőséget adott számunkra, hogy tovább bővítsük a garanciavállalási portfóliónkat és hozzájáruljunk a kkv-hitelezés fenntartásához. Annál is inkább, mert a kereskedelmi bankok – a hitelezési és kockázatkezelési elvek szigorítása miatt – egyre inkább csak a Garantiqa bevonásával voltak hajlandóak új hiteleket nyújtani a vállalkozásoknak. 2009-ben úgy növeltük 9-ről 12 százalékra a piaci részesedésünket a kkv-hitelek körében, hogy eközben a hitelezés volumene kismértékben még csökkent is. A társaság készfizető kezességvállalásának 2009. évi növekedése megakadályozni ugyan nem tudta, de enyhíthette a hitelezés visszaesését. Tevékenységünkkel 2010-ben is azt kívánjuk elősegíteni, hogy az életképes, finanszírozható vállalkozások továbbra is hozzájuthassanak a működésükhöz szükséges finanszírozási forrásokhoz.

PONT: A tulajdonos tehát elfogadta, hogy az aktivitás bővítésének következményeképpen a társaság 2009-ben veszteséges, s hogy esetleg még 2010-ben is az lesz, de elvárja, hogy 2011-től kezdve ismét eredményesen gazdálkodjon. Ezt a jövőre elérendő célt szolgálta már az idén márciusban végrehajtott 25 százalékos garanciadíj-emelés is?

N. B.: Igen. Tavaly az év második felében már látszott, hogy 2011-től – a társaság jelenlegi működési keretei között - csak akkor tudunk visszatérni a nyereséges működési pályához, ha már 2010-ben intézkedéseket teszünk a veszteség csökkentésére. A tulajdonosok által meghatározott célok teljesítéséhez tartozó feltételek egy része külső szereplők döntéseitől függ, míg másik részét a társaság saját keretei között befolyásolhatja. Mivel a külső feltételekben az általunk szorgalmazott javaslatok lényegében nem valósultak meg, ezért világossá vált, hogy a megnövekedett és romló portfólióhoz tartozó kiadásokat – mármint a várható bukások miatti kezességlehívások költségét – csak akkor tudjuk a bevételi oldalon ellentételezni, ha jelentősen emeljük a díjainkat. Ez történt meg márciusban, és akár nagyobb mértékű díjemelés is indokolható lett volna.

PONT: Tehát 2010-ben várhatóan már nem kerül sor hasonló lépésre?

N. B.: Általános díjemelést ebben az évben már nem tervezünk. Ugyanakkor gondolkodunk a díjstruktúra átalakításán, aminek révén szeretnénk elérni, hogy a társaság díjbevételének egy része a banki teljesítményhez kapcsolódjon. Vagyis az a bank, amelyik rosszabb minőségű hitelállomány mögé kéri a kezességünket, viselje ennek a terheit egy bizonyos kockázati felár formájában. Terveink szerint az így keletkező pótlólagos díjfizetési kötelezettséget nem a vállalkozások, hanem közvetlenül a banki partnerek viselnék. A hitelezés folyamatában a finanszírozó dönt arról, hogy igényli-e társaságunk kezességvállalását. Annak elkerülésére, hogy ezt csak a kockázatosabb ügyletekben tegye, indokolt a kockázati felár alkalmazása.
A díjrendszer átalakítása során azt is tervezzük, hogy az ügyfeleink által fizetendő díjakat a mostaninál differenciáltabbá tesszük annak érdekében, hogy a bankok a jobb minősítésű ügyfelek, ügyletek esetében is érdekeltek legyenek a bevonásunkban. Ezzel a változással a legjobb minősítésű, erős fedezeti háttérrel rendelkező ügyfelek a jelenleginél alacsonyabb díjakkal vehetnék igénybe a szolgáltatásainkat, társaságunk portfóliójába pedig olyan ügy­felek is kerülhetnének, akiknek a hitelezése ez idáig a Garantiqa bevonása nélkül történt. Összességében a tervezett változtatások mind azt célozzák, hogy a bankok a jobb minőségű állomány tekintetében is érdekeltek legyenek a Garantiqa kezességének igénybevételében, mivel ezt egyfelől alacsonyabb díjakkal tehetik majd, másfelől a jó minőségű ügyletek révén javítják a teljes általunk garantált portfóliójuk minőségét. Természetesen a bankok társaságunk kezességvállalásának igényléséről hozott pozitív döntéséhez a szolgáltatás minőségének javítása is hozzájárulhat, így lehetőség szerint egyszerűsítjük és gyorsítjuk az ügyintézési folyamatokat.

PONT: A díjstruktúra tervezett változtatása miként hat majd a vállalkozások által fizetendő garanciadíjakra? Előfordulhat-e, hogy ugyanaz a vállalkozás esetleg más-más díjat lesz kénytelen fizetni a Garantiqa szolgáltatásáért, ha nem az egyik, hanem a másik bank ügyfeleként kéri az önök kezességvállalását?

N. B.: Mindenképpen az volna célszerű, hogy a vállalkozásnak ugyanannyiba kerüljön a garanciánk, bármelyik bank ügyfeleként érkezzen is be az igénye hozzánk. Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha a portfólió minősége miatti többletdíjat a bank fizeti, és azt nem terheli tovább az ügyfelekre. Az új díjstruktúra terveink szerint a jó minőségű vállalati ügyfelek számára díjcsökkentést jelentene. Tehát ahol alacsony a kezesség lehívásának kockázata, ott a jelenleginél alacsonyabb díjat tervezünk érvényesíteni.

PONT: Mikorra várható az új díjstruktúra bevezetése, és milyen előnyökkel jár az a Garantiqa számára?

N. B.: Jelenleg még folynak az egyeztetések házon belül, illetve banki partnereinkkel egyaránt. Véleményem szerint a rendszer – kedvező esetben – ősszel lesz bevezethető. Az új struktúrától pedig végső soron azt reméljük, hogy meg tudjuk fordítani portfóliónk minőségének az elmúlt évben megfigyelt romlását, eleget téve az állománnyal kapcsolatos minőségi és mennyiségi követelményeknek, s hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a Garantiqa mielőbb visszatérjen a nyereséges működési pályára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Garantiqa üzleti terve erre az évre a garanciaállomány mintegy 6 százalékos növekedését irányozza elő. Tekintettel arra, hogy a gazdasági előrejelzések szerint az idén nem nő érdemben a kkv-k banki hiteleinek állománya – ezt az első negyedévi MNB- és PSZÁF-statisztikák is alátámasztották –, az állománnyal kapcsolatos célkitűzést csak akkor tudjuk megvalósítani, ha 2009-hez hasonlóan 2010-ben is növeljük a részarányunkat a kkv-hitelek piacán.

PONT: A díjstruktúra változtatásán túl milyen lépéseket terveznek a portfólió minőségével és mennyiségével kapcsolatos céljaik elérése érdekében?

N. B.: Természetesen keressük az egyéb lehetőségeket is. A kezességvállalás a vállalkozások támogatásának az egyik leghatékonyabb, leggazdaságosabb eszköze, így fontos gazdaságpolitikai eszköznek számít. A vállalkozások számára a kezességvállaláshoz való hozzáférés leghatékonyabban a külső feltételekben történő változások révén javulhatna.
A Garantiqa a külső feltételek változtatására tett javaslatait megfogalmazta a stratégiájában és az üzleti tervében, s eljuttatta azokat az érintetteknek.
Elsősorban olyan intézkedéseket szorgalmazunk, amelyek végső soron a támogatni kívánt kkv-kat juttatnák kedvezőbb feltételekhez. Többek között azt kezdeményeztük, hogy a társaság kezességvállalásai mögött álló viszontgarancia mértéke emelkedjen. Ez a mi tevékenységünkre is kedvezően hatna, hiszen a céltartalék-képzési igény csökkenne, a partnerbankoknak ugyanazon hitelek mögé kevesebb tőkét kellene képezniük, ezért több hitelt tudnának kihelyezni, a vállalkozások számára pedig alacsonyabb díjakat jelenthetne. Magasabb viszontgarancia azonban csak akkor jelenhet meg a kezességeink mögött, ha vagy a magyar állam vállal nagyobb kockázatot, vagy lehetővé válik európai uniós forrásból finanszírozott viszontgarancia bevonása. E célra szóba jöhetnek a JEREMIE program, valamint az Európai Beruházási Alap (EIF) garanciavállalásra felhasználható forrásai. A JEREMIE programban garanciaeszközökre rendelkezésre álló források viszontgaranciaként történő felhasználását a Garantiqa már 2007 óta szorgalmazza, bár egyelőre eredmény nélkül. Ebben az évben a kezességvállalások viszontgarancia-hátterének megerősítése céljából pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja (CIP) keretében a kkv-k beruházási, fejlesztési és tartós forgóeszköz-hiteleihez kapcsolódó viszontgarancia igénybevételére.

Nagy Balázs
1976-ban született Veszprémben. Diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerezte 1998-ban, majd a CA-IB-nél, az AXA-nál és az Uniqa Biztosítónál dolgozott. 2008 óta a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. munkatársa.

Forrás: Pont Magazin
Interjú: Banyár László